Beálltam egy hopp-on, hopp-off busz mellé a nagy budapesti forgalomban… Egy pillanatra lankadt a sofőr figyelme, én viszont éber voltam és gyorsan elhúztam a busz mellett, ami, mint később kiderült fájó pontja volt a sofőrnek…

Lehet, hogy nincs hozzászokva az ilyen szenvtelen vezetőkhöz? Megszokta, hogy „ő a nagyobb” elv alapján előre engedik? Aztán jön ez a vidéki és kielőzi… Csak pár pillanatig tartott az örömöm, mert a következő piros lámpánál kihasználva a buszsávot, jobbról hatalmas árnyék borult az autómra. Oldalra pillantok, hát bizony a busz.

A sofőr derékig kihajol az ablakon és kissé idegen tájszólással, üvöltve szidja a felmenőimet, leginkább anyai vonalon.

Átfutott pár verzió a fejemen.

Egy: lehúzom az ablakot, és én is üvöltök

Ebben a helyzetben láttam magam megsemmisülni, mert fejben eldöntöttem, hogy buszsofőr uramnak ezerszer nagyon a szókincse szitkozódás terén. Szóval biztosan alul maradnék.

Kettő: tettetem, hogy nem látom, nem hallom…

Nahát, ekkor a buszt és ilyen üvöltő embert nem látni, nem hallani elég nehéz… Még a végén rám rántja a kormányt, hogy biztos legyen benne, hogy észrevettem… Ráadásul a kiejtését és az arcvonalait látva olyan típusú emberek közül való, akik kifejezetten nehezen viselik, ha egy nő a férfit nem veszi észre….

Három: lehúztam a jobb oldali ablakot és…. elmosolyodtam.

– Jó napot kívánok, szeretne valamit mondani? – egy pillanatra elakadt a szava, mintha rájött volna, hogy mégsem ismeri anyámat. Igyekezett elővenni a kissé udvariasabb formáját, bár a felháborodását még nem tudta teljesen lecsitítani.

– Ném tudol vézétni, vágy mi váán

– Uram, ha nem tudnék vezetni, akkor már helyszínelnének a rendőrök, mert nekem jön a buszával…!

Higgyétek el, nem volt könnyű önuralmat gyakorolnom és nyugodt, udvarias hangon szólni. De igyekeztem. És úgy tűnik, sikerült elérnem, hogy harcias közlekedő társunk is megenyhüljön.

Mosolyogtam. Őszintén. Nem vigyorgás, nem vicsorgás. Tiszta mosoly.

És amikor zöldre váltott a lámpa, így váltunk el a nagy budapesti forgalomban – szinte barátsággal… Egy buszsofőr, aki fél perccel korábban még meg akart nyúzni….